A szerző, alias én, magas, csinosnak mondott, hosszú fekete hajú, kék szemű, a középkor küszöbén viruló nő vagyok, aki igen jól érzi magát a bőrében. Karrierem szépen ível felfelé. Egy átlagos családot terelgetek a hétköznapokban, és nem okoz gondot megfelelni a munkahelyi, és a magánéletbeli elvárásoknak sem. Jó időbeosztással könnyedén látom el a családot, a számomra fontos munkám mellett. Nekem így kerek a világ...
Na jó senki nem vádolhat azzal, hogy nem próbáltam meg. Egykori tanárom-aki nem mellesleg egy piacvezető női magazin főszerkesztője volt- javasolta, hogy találjak ki egy alteregót magamnak. Úgy könnyebb lesz távolságot tartanom a figurától, amikor írok, Megfogadva a tanácsát fentebb láthatjátok gyenge próbálkozásomat.
Természetesen sem magas, sem karcsú nem vagyok, de még a hajam sem hosszú fekete. Küzdök a mindennapokkal, gyűröm a szeretem és nemszeretem munkákat otthon és a munkahelyemen egyaránt. Egyetlen dolog igaz az első sorokból, hogy valóban remekül érzem magam a bőrömben (jó, lehetne egy kicsit feszesebb az a bőr, de vigye kánya emiatt már csak nem megyek a Dunának). Az már biztos, hogy én vagy magamat adom, vagy semmit. Nem az én világom a fikció. Produkál az élet elegendő alkalmat, amiről aztán remek beszámolók születhetnek, és higgyétek el jól fogunk szórakozni mindannyian, ha a húsvér valóm főszereplésével mesélem el ezeket.
Korábbi blogom főszereplője jó szerével két gyerekem volt, bőven adtak okot nevetésre, sírásra, örömre, bosszúságra, mondhatni állandó témát szolgáltattak. Most megpróbálom magamat a fókuszba helyezni, egyrészt mert kellően az agyamba sulykolta a média, hogy ez nekem jár :), másrészt mert végtelen önteltségemben azt merem gondolni, hogy az én - még egyáltalán nem lefutott majd" fél évszázados- életem is bővelkedik olyan eseményben, amin lehet nevetni, bánkódni, gondolkozni, és nem utolsó sorban azt is bátorkodom gondolni, hogy néha, néha szerzek egy pár jó percet, annak, aki olvassa az írásokat.
Lehet, talán az elején kissé döcögős lesz, de azt hiszem, ha belejövök fog ez menni megint....vagy nem?...na neee, csak nem fogok már rögtön itt az elején elbizonytalanodni? Hol az a másik alteregó, gyerünk hosszú fekete hajú démon kérek egy kis biztatást...Hajrá Era, ne hezitálj, merülj el újra a betűtenger fertőjében, és tedd amit szeretsz, ÍRJ! ÍRJ! ÍRJ!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése